ITF TAEKWON-DO
Mi a Taekwon-do?
A Taekwon-do koreai eredetű harcművészet. Tae = láb, kwon = kéz, do = művészet, magyarul összeolvasva: “lábbal és kézzel küzdés művészete”. A stílus főleg rúgásokra épít, általánosságban elmondható, hogy 65-70% lábtechnika, és a maradék 30-35% a kéztechnika.
A Taekwon-do története
A Taekwon-do stílust 1955-ben alapította Choi Hong Hi nagymester. Magyarországon az első Taekwon-do edzést 1977. szept. 7-én Harmat László mester tartotta, aki a magyar Taekwon-do megalapítója.
Ma a Taekwon-do-nak két fő vezető világszervezete ismert: az International Taekwon-do Federation (ITF) és a World Taekwon-do Federation (WTF). Az ITF alakult meg elsőként és az irányzat szülőatyja alapította, majd vezette, de végül hosszú rivalizálások után a WTF vált olimpiai sportággá.
Az ITF 1966-os megalakítását követően a WTF létrehozására hét évvel később került sor, elsősorban politikai és presztízs okok miatt. A 70-es évek elejére Choi tábornok szembekerült az akkori dél-koreai diktátor-elnök, Pak Chong Hi politikájával. Choi 1972-ben Kanadába emigrált és Torontóba telepítette át az ITF székhelyét is. A válaszlépésként Pak elnök rendelkezésére 1973-ban Dél-Koreában létre hozatta az új nemzetközi szervezetet a WTF-et. A WTF élére Pak Chong Hi elnök Kim Un Yongot, az elnöki titkosszolgálat akkori vezetőjét nevezte ki.
Kim Un Yong befolyásának és személyes kapcsolatainak köszönhetően sort kerítettek valamennyi stratégiailag fontos nemzetközi sport-hivatali fórumon (például AGFIS, NOB) a WTF helyzetének megerősítésére is. A 80-as évek elejére kialakult sportpolitikai erőviszonyok között, miután Dél-Korea egyértelműen a WTF mellett kötelezte el magát, Choi tábornoknak fel kellett ismernie, hogy bázis-ország hiányában az ITF olyan komoly kihívást jelentő „ellenféllel” szemben, mint a WTF, hosszú távon csak akkor maradhat erős és életképes, ha elnyeri egy másik – taekwon-do iránt szintén elkötelezett – állam, jelen esetben Észak-Korea teljes körű háttér-támogatását. Kényszerhelyzetbe kerülve ezért 1982-ben a phenjani vezetéshez fordult és sportdiplomáciai tárgyalások eredményeként sikerült elérnie, hogy Észak-Korea az ITF oldalára állva, az ITF taekwondót támogassa.
Choi Hong Hi nagymester 2002-ben bekövetkezett halála után az ITF-nek sikerült függetleníteni szervezetét a nagypolitika miatt számára egyre terhesebbé váló Észak-koreai befolyástól. 2003-tól kezdve meg is szűnt a korábbi függőségi viszony. A 2010-es haiti földrengés során tragikus körülmények között elhunyt Tran Trieu Quan elnök vezette újjászervezett ITF-ben végre megvalósult hogy politikától és hatalmi játszmáktól mentes, valóban független szervezetté váljon. Tran elnök halálát követően, az ITF soron következő 2011-es Kongresszusa Pablo Trajtenberg IX. Danos argentin nagymestert – rangidős elnökhelyettest – választotta meg az ITF új elnökének.
Taekwon-do övfokozatok
Mint a legtöbb keleti harcművészetben, a Taekwon-do-ban is elterjedtek a tudás szintjét jelző övfokozatok.
A Taekwon-do-ban összesen 10 tanuló és 9 mesterfokozat van.
A tanuló fokozatokat gup-nak hívják koreaiul, mely 10-től megy lefelé 1-ig, azaz a legelső fokozat a 10 gup, a fehér öv.
Minden egyes szintre előre adottak a vizsgaanyagok, melyek bázistechnikából, formagyakorlatokból és erősítésből állnak, magasabb fokozatokon ehhez még hozzájönnek a különböző formai, tradicionális ill. szabad küzdelmek, és a töréstechnika.
A tanuló övfokozatok sorra a következők:
- 10. gup – Fehér öv
- 9. gup – Fehér öv, sárga csík
- 8. gup – Sárga öv
- 7. gup – Sárga öv, zöld csík
- 6. gup – Zöld öv
- 5. gup – Zöld öv, kék csík
- 4. gup – Kék öv
- 3. gup – Kék öv, piros csík
- 2. gup – Piros öv
- 1. gup – Piros öv, fekete csík
A kezdő TKD-sok öv nélkül kezdenek (a fehér övet hordják, de a fehér övre is van külön vizsga, vizsgaanyag).
Az övvizsgák zöld övre még általában egyesületi szinten kerülnek lebonyolításra, kék csíkra és afölött pedig már az országos övvizsgán van lehetőség bizonyítani (Magyarországon).
A mesterfokozatokat danoknak hívják (hasonlóan más harcművészetekhez), ezeket 1-től 9-ig növekvő sorrendben számozzák. A fekete övön szokás szerint egyik végén a viselője neve, másik oldalon pedig a Taekwon-do felirat, koreai kanjikkal (koreai karakterekkel), és alul római számmal a danfokozat szintje van arany színnel felhímezve.
Nemzetközi újításként az ITF Teakwon-do-ban is bevezették a junior mester kategóriát (18 év alatt), ami azt jelenti, hogy ők még nem teljesen fekete övet, hanem junior mester övet hordanak nemzetközi versenyeken, amely egy fekete öv, keresztben végig egy vékony (1 centis) fehér csíkkal. Ezt Magyarországon egyelőre még nem vezették be, de várhatóan a közeljövőben sor kerül rá.
Az övszínek jelentése a következő:
Fehér: az ártatlanság, érintetlenség szimbóluma, arra utal, hogy a viselője még nem rendelkezett előzőleg Taekwon-do tudással;
Sárga: a földet jelképezi, melyben az elvetett mag kicsírázik, kikel, ahogy a Taekwon-do alapjait is lefektették viselőjében;
Zöld: a növekedést, fejlődést szimbolizálja, ahogy a viselőjében a Taekwon-do tudás gyarapszik;
Kék: az eget jelképezi, mely felé a magasodó fa nő, mint viselője Taekwon-do tudása;
Piros: veszélyt jelez, mely figyelmezteti ellenfeleit, hogy maradjanak távol viselőjétől, és egyben viselőjét is emlékezteti, hogy tudása immár veszélyes hatalom, melyet felelősséggel kell kezelnie;
Fekete: a fehér ellentéte, viselője érettségét és Taekwon-do tudását, a félelemmel és sötétséggel szembeni rettenthetetlenségét jelképezi.
A Taekwon-do mozgásanyaga
A TKD mozgásanyaga alapvetően hat különböző részre bontható.
Bázistechnika (Gibon Yonsup)
Ezek adják a Taekwon-do mozgás alapját, itt sajátítják el a tanulók a mozgások minél precízebb, erősebb, szebb kivitelezését. Ezeket a gyakorlatokat a tanulók képzelt ellenfelek ellen végzik, hárításokat, támadásokat gyakorolnak, mellyel a mozgáskultúra fejlődik, ezáltal az összes technika egyre rendezettebbé válik, egyre kevesebb fölösleges mozdulattal.
Formagyakorlat (Tull)
A formagyakorlatok közben a bázistechnikában begyakorolt mozgásokat felhasználva, egy előre meghatározott sorrendben hajtjuk végre, melynek ritmusa, iránya, előre meghatározott, precízen koreografált. A technikákat itt is képzeletbeli ellenfelek ellen hajtjuk végre. A fontos különbség a bázistechnikához képest, hogy a gyakorlatok itt adottak, és különösen fontos a megtanultak egybeépítése, összekötése és a Taekwon-do-ra annyira jellemző ún. hullámmozgás alkalmazása.
Formai küzdelem (Yaksok Matsuki)
A formai küzdelemben már valódi ellenféllel, párral állunk szemben, aki ellen kötött lépésekben, de félig szabad technikákkal hajtjuk végre támadó illetve védekező technikákat. A formai küzdelmeknek három fajtáját különböztetjük meg: a három-, a két-, illetve egylépéses formai küzdelmet.
Önvédelem (Hosin Sul)
A Taekwon-do mozgásanyagának kiemelten foglalkozik az önvédelemmel, melybe beletartozik mind az egy-, illetve több ellenféllel szembeni önvédelem, illetve a fegyveres támadó elleni önvédelem is.
Töréstechnika (Kyokpa)
A töréstechnikák alapvetően két részre bonthatók: erőtörés, illetve speciáltechnikai törés. Az erőtörés lényege, hogy egy adott támadó technikával minél erősebb, vastagabb célpontot törjünk el. Ez általában egy vagy (inkább) több deszkalap, tégla, vagy kifejezetten erre a célra kitalált, újra felhasználható műanyag törőlap. A speciáltechnikai törés abban különbözik, hogy valamilyen egy vagy több, nehezebb helyen levő célponton hajtjuk végre a törést. Ez lehet egy nagyon magasan tartott deszkalap, több lap egymás utáni eltörése, vagy több lap egyszerre történő eltörése azonos vagy különböző technikákkal.
Szabad küzdelem (Chajoo Matsuki)
A szabad küzdelem során a mozgások, technikák szabadon megválaszthatók, és bizonyos szabályrendszeren belül gyakorlatilag bármit lehet használni. Alapvetően kötelező (nyitott kezes) kesztyűt és lábfejvédőt használni a küzdelemben, opcionálisan pedig (szivacsos) sípcsontvédőt, fejvédőt, fogvédőt, férfiaknak szuszpenzort, nőknek mellvédőt szokás használni. A legfontosabb szabály, mely szerint öv alatt semmilyen technika nem hajtható végre. A találati felületek a felsőtest eleje, két oldala, vállak, illetve a fej. Fejre nem szabad toló rúgást végrehajtani, a nyak és a hát pedig tiltott területek.
Versenyszámok és főbb szabályok
A nemzetközi versenyeken több korosztályban és az alábbi versenyszámokban mérik össze tudásukat az indulók:
- Formagyakorlat
- Szabadküzdelem
- Speciáltechnikai törés
- Erőtörés
- Tradicionális küzdelem
- Csapat formagyakorlat
- Csapat küzdelem
- Csapat speciáltechnikai törés
- Csapat erőtörés
A Taekwon-do-ban 24 darab formagyakorlat van, mindegyik övfokozatra különböző követelményekkel. A versenyt övfokozatok szerint rendezik, párosával, egyenes kieséses rendszerben: a lényeg, hogy az jut tovább, akinek a formagyakorlata szebb, pontosabb. Csapatszám esetén a formagyakorlat szintén adott, de azt egy csapat (3-5 fő) egyszerre adja elő, különböző ütembeli eltolásokkal, ami izgalmassá, látványossá teszi azt.
Szabad küzdelem nem tér el nagyban más sportágak küzdelmeitől. A Taekwon-do versenyeket mindig touch kontakt szabályok szerint rendezik, azaz a verseny pontozásos: a 2×2 perces küzdelmekben a szabályos kéztechnikákért, amik pontos találatot értek el 1 pontot, lábtechnikáért testre 2, lábtechnikáért fejre pedig 3 pontot adnak. Csapatküzdelemnél a küzdelmet két csapat közt rendezik, csapatonként 5 fő részvételével. A csapatok váltva küldik be az embereiket, mindenkihez másik embert, a küzdelmek itt csak 1 menetesek.
Az erőtörés lényege, hogy minél több törőlapot kell eltörni, 5 különböző technikával. Egy eltört törőlap összesen 2 pontot ér. Az nyer, aki a legtöbb törőlapot üti át az 5 különböző technika során. Csapatszám esetén a csapat minden tagja más-más technikával tör.
A speciáltechnikai törés lényegét nem a törőlap keménysége/mennyisége, hanem az adott technika nehézsége adja: általában valamilyen magasan végrehajtott technikával kell a törőállványon levő törőlapot eltörni. Csapatszám esetén az 5 különböző technikát a csapat különböző tagjai hajtják végre.
Tradicionális küzdelem egy 50-70 másodperc közti páros gyakorlat, aminek a lényege, hogy a párosok egymás ellen egy képzelt küzdelmi koreográfiát adnak elő szabályos Taekwon-do technikákkal.
Kétévente rendezik meg az ITF Taekwon-do Világbajnokságot és Európabajnokságot, melyen az országok válogatott versenyzői indulhatnak, illetve szintén kétévente rendezik a Világkupát és az Európakupát, melyen kék öv fölött indulhatnak a versenyzők. Az elmúlt évek során a többi országhoz képest kis létszámú válogatottunk mindig előkelő helyen végzett.
Évente más-más klub rendezi meg a Magyar Bajnokságot, melyen már több, mint 300 versenyző vesz részt.
Taekwon-do, mint szabadidősport
Kinek és miért érdemes Taekwon-do-zni, Szász Péter mester szavaival: „A Taekwon-do-t minden korosztálynak ajánlom, 4-5 éves kortól egészen idős korig, hiszen a sportág sokszínűsége megengedi, hogy bármilyen korú, nemű, testalkatú sportolni vágyó megtalálja benne a számára megfelelő mozgásformát. Harcművészetet tanulni egy hosszú és csodálatos út, melyben megismerheti saját magát az ember, időről időre kitolhatja a saját határait és sosem fogy el a cél, hiszen a tökéletesítésre még a legmagasabb danos mestereknek is szükségük van. Az ITF Taekwon-do népszerűsége nem véletlen, hazánkban a fiatalokon túl, a felnőtt korban sportolni kezdőknek is van lehetőségük akár a versenyzésre is, de szabadidő eltöltésére is kiválóan alkalmas, és egy jó hangulatú csapat részeként lehetőség van egészségesebbé, ruganyosabbá, kitartóbbá válni. A Taekwon-do a fizikai állóképességen túl a lelki kiegyensúlyozottsághoz is hozzájárul: magabiztosabbakká, nyugodtabbakká válhatunk a mindennapokban. Tehát mindenkinek jó szívvel ajánlom a Taekwon-do-t.”